Ez valahol a bejgli, a bukta és a calzone közötti evolúciós zsákutca – de kifejezetten szerethető.
A hajtogatásig nagyjából minden a terv szerint ment. Aztán kiderült, hogy a tésztának is vannak önálló elképzelései a végeredményről.
Szép nem lett. A recept fotójával való hasonlóság pedig legfeljebb elvi.
De elfogyott.
Így kapta a nevét: Hajtottas.
Végül is vannak napok, amikor ennyi éppen elég a sikerhez. 😄
A képek alapján egy nagy, laposra sütött, töltött tészta, amit összehajtottatok/feltekertetek, és a töltelék helyenként ki is kandikál. Saját találmány, én nem próbálnám valamelyik létező sütemény nevét ráerőltetni.
Recept nincs hozzá.
És valószínűleg még egyszer ugyanígy elkészíteni sem tudnánk. 😄